végrendelet minimális alaki kellékei: a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján a bírói gyakorlat által kialakított feltételek és követelmények, amelyek a →végrendelethez mint okirathoz minimálisan szükségesek. – A Ptk. 85. sz. állásfoglalás szerint a minimális alaki kellékek: 1) a végrendeleten látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette; 2) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E feltételek hiányában a végrendelet jogi szempontból nem létezik. Az örökösnevezés csak a köztudatban kötelező eleme a végrendeletnek, valójában nem törvényi kellék. Végrendelet tehát az olyan okirat is, amely pl. csak kizárást v. kitagadást tartalmaz. – A ~nek vizsgálata az eljáró hatóság (bíró v. közjegyző) számára hivatalból kötelező. Csak ezután vethető fel a végrendelet érvényességének v. hatálytalanságának kérdése. – Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek v. a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja v. gondnoka. – A juttatás válik érvénytelenné abban az esetben, ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja v. gondnokoltja javára szól. V. G.

végrendeleti öröklés és a törvényes öröklés: amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó vagyon vonatkozásában a törvényes öröklés szabályai kerülnek alkalmazásra, feltéve, hogy a törvény eltéroen nem rendelkezik v. a végrendeletből más nem következik.  V. G.